HVG kritika
Mire elég a foci egy balhés borsodi srácnak, ha felfigyel rá a Fradi?
Egy lecsúszott zsákfaluban játszódik, ahhoz képest mégis meglepően pozitív kicsengésű a Loupe Színházi Társulás Az éjjel soha nem érhet véget című bemutatója. De mit jelent itt a fociultrák kedvenc dala? Kritika.
Elolvasom
HVG360 interjú
„Hamar lepereg rólunk, ha azt mondják, hazaárulók vagyunk”
„Levegőt! Kiállás a szabad közterekért és a tiszta közbeszédért” címmel rendez békés tüntetést a Loupe Színházi Társulás a Hősök terén vasárnap, a magyar dráma napján. Kiállásukra sokan ellenzéki megmozdulásként tekintenek, de a szervezők elhatárolódnak ettől.
Elolvasom
WMN ajánló
Túlélni az egészségügyet?
A jó színház fontos ismérve, hogy mindig nagyon élesen mutatja meg a valóságot, miközben egy kicsit el is emelkedik tőle. Az „életszerű” színházi előadásoknak szerintem jóval fontosabb szerepük van az eltompultságra hajlamos társadalmakban, mint gondolnánk, jó példa erre a Loupe Színházi Társulás megszületése is.
Elolvasom
Stuber Andrea naplója
Lovas Rozi-hiányom támadt
Egyszerűen Lovas Rozi-hiányom támadt. Úgyhogy bekéretőztem a Marczibányi térre a Loupe Színházi Társulás Lányok, fiúk című monoelőadására. (Írta Dennis Kelly, fordította és rendezte Horváth János Antal.) Azt hittem, hogy a földszinti kisterembe tartok, ahol gyerekelőadásokat szoktam látni, de nem, fent megy a nagyteremben, zsúfolt, pótszékes ház előtt. Csak úgy vonult a leendő közönség a Marczi irányába, ahogy baktattam felfelé a Mamuttól.
Elolvasom
Prae.hu kritika
A test kiáltja világgá
Ha nehezen írok meg egy kritikát, általában azt jelenti, jó az előadás. Jó az előadás, mert beszippant, magával ragad, és hetekig gondolkodnom kell rajta. A nem is olyan régen alakult Loupe Színházi Társulás Cordelia O’Neill Bármi lehetséges, ha elég erősen gondolsz rá című drámáját Horváth János Antal fordításában és egyben rendezésében vitte színre.
Elolvasom
WMN.hu ajánló
Miért megyünk folyton egymás agyára, ha amúgy imádjuk a másikat?
Mikor nevettél utoljára teli tüdőből színházban? És mikor nevettél utoljára ugyanitt (vagy a való életben) – magadon? A Loupe Színházi Társulás A kezdet/vége című előadása a felhőtlen szórakozás mellett bőven ad gondolkodnivalót is – pontosabban kicsit megpöckölget, hogy ne gondolkodjunk már olyan elvágólagosan se magunkról, se az élethelyzetünkről.
Elolvasom